Magyar Könyvtár 2. rész. Arthur Conan Doyle

Az 1915. február 21-i Vasárnapi Ujság hátoldalán lehetett olvasni az alábbi hirdetést:[1]

A Magyar Könyvtár ujdonsága

Conan Doyle

Aktuális és szenzácziós elbeszélése:

NAGY-BRITÁNNIA

VESZEDELME

(Sziriusz kapitány jegyzeteiből)

Fordította Góth Sándor

Ára 30 fillér

Ebben az elbeszélésben Conan Doyle előre megjósolta a németek mai tengeri taktikáját s a tengeralattjáró hajók használatát Anglia blokádjára.

Valóban, a könyv meg is jelent a Magyar Könyvtár 756. köteteként:

756. Nagy-Britannia veszedelme. Sziriusz kapitány jegyzeteiből. Arthur Conan Doyle, ford. Góth Sándor, [1915], 64pp, 30 fillér

3 * [Előszó] * Góth Sándor

5 * Nagy-Britannia veszedelme [Danger! Being the Log of Captain John Sirius, (nv) The Strand Jul 1914]

61 * Végszó [What Naval Experts Think, (ms) The Strand Jul 1914]

Az előszóban a fordító, Góth Sándor[2] lelkendezett is:

„…Danger! – «veszedelem», a czíme az egyiknek. Kiáltó, üvöltő szózat ez, fogvaczogó tanuságtétel a gőgös, a perfid Albion verejtékes halálfélelméről….

A német buvár-naszádok már küldik a tenger titokzatos mélyére a gabonával, hússal megrakott angol szállító hajókat….

S a tenger dölyfös Nagyura, a ki a terített asztal mellett dúslakodva nézte, hogyan pusztítják egymást az ő jóvoltáért virégzó országok, nemsokára tán száraz kenyérért fog könyörögni…”[3]

Nem ez volt az első eset a történelemben, amikor Angliát – hatalmas tengeri fölénye miatt – le akarták győzni. A gőzhajók fejlesztésében igen fontos szerepet szerepett játszott Robert Fulton is Anglia ellen akarta bevetni a torpedókat és tengeralattjárókat már a 19. század elején:

„…az a pillanat, amikor az angol hadihajók visszavonulnak a torpedók elől, a brit tengeri hatalom és ezzel együtt e nemzet politikai hatalma örök megszűnésének pillanata.”[4]

Fulton látta, mi az angol pozíció gyengesége, amit a németek is megpróbáltak a későbbiekben kihasználni:

„…Anglia sokkal inkább függ a kereskedelemtől, mint Franciaország; kereskedelmi hajói megtámadhatók, elpusztíthatók és kereskedelme tönkretehető… Ilyen esetben Anglia, aki az óceán feletti hatalmat bitorolta és más nemzeteket sarcolt, a legalázatosabb kérelmezője lenne a tengerek szabadságának.”[5]

Amint azonban tudjuk, Góth lelkendezése korai volt, Angliát a németek ekkor sem tudták térdre kényszeríteni. Conan Doyle az elbeszélést a háború után újra kiadta,[6] és kommentálta az eseményeket:

„E kötet címadó elbeszélését a háború kitörése előtt kb. tizennyolc hónappal írtam, és célom az volt, hogy felhívjam a közönség figyelmét az országot fenyegető nagy veszélyre. Az már történelem, hogy mennyire megalapozott volt ez a figyelmeztetés, és hogy a jóslat mennyire, még a legkisebb részletekben is, beteljesedett. Az író azonban a leghálásabban beismeri, hogy amit nem látott előre, az a haditengerészet energiája és leleményessége volt, amellyel az új helyzetet kezelték. A hullámok alatt vívott hatalmas, néma csata eredménye egy, a spanyolnál is hatalmasabb armada elűzését eredményezte.”[7]

Doyle elbeszélése jól illeszkedik az eljövendő háborúkról írott történetek sorába. A legnevezetesebb ezek közül „A dorkingi csata”, ami 1871-ben jelent meg név nélkül.[8] A szerző, Sir George Tomkyns Chesney a 1870. évi francia-porosz háború tanulságai alapján fel akarta hívni a figyelmet Anglia védtelenségére (amit mint láttuk, már Fulton is észrevett). Műve igen népszerű lett, imitációk sokasága lepte el Angliát és Európát is. A franciák természetesen Angliát foglalták el, esetleg Németországot.[9]

Doyle-nak sok más könyve is megjelent a Magyar Könyvtárban. Két elbeszéléskötete tartalmaz fantasztikus történeteket is:

699. A brigadéros házassága és egyéb történetek, Arthur Conan Doyle, ford. Benedek Marcell, 58pp, 30 fillér.

3 * A brigadéros házassága [The Marriage of the Brigadier, (ss) The Strand Sep 1910]

16 * Az ezüst tükör [The Silver Mirror, (ss) The Strand Aug 1908]

30 * Sharkey eltünése [The Blighting of Sharkey, (ss) Pearson's Magazine Apr 1911]

47 * A nagy Brown-Pericord-motor [The Great Brown-Pericord Motor, (ss) The Ludgate Weekly Magazine Mar 5 1892]

895–896. A pesti ezüst fokos,[10] Arthur Conan Doyle, ford. Kisléghi Kálmán, 1918, 95pp, 80 fillér

3 * A pesti ezüst fokos [The Silver Hatchet, (ss) London Society Christmas 1883]

25 * A négyszögletes ládikó [That Little Square Box, (ss) London Society Christmas 1881]

53 * Egy éj a nihilisták között [A Night Among the Nihilists]

71 * A goresthorpei kastély kísértetei[11] [The Secret of Goresthorpe Grange, (nv) London Society Dec 1883]

Nyilván Sherlock Holmest se hanyagolhatta el a Magyar Könyvtár. Nyolc kötetben tizennyolc kalandját adták ki, illetve egy regényt is:

189. Doktor Holmes kalandjai. Detektiv-történetek, Arthur Conan Doyle, ford. Lándor Tivadar, 1900, 96pp, 30 fillér

3 * Különös hivatal [The Stock-Broker’s Clerk, (ss) The Strand Mar 1893]

28 * A Musgrave-család katekizmusa [The Musgrave Ritual, (nv) The Strand May 1893]

54 * A tengerészeti szerződés [The Naval Treaty, (nv) The Strand Oct-Nov 1893]

222. Doktor Holmes kalandjai. Detektiv-történetek. Második sorozat, Arthur Conan Doyle, ford. Lándor Tivadar, 1901, 79pp, 30 fillér

3 * A reigatei földesurak [The Reigate Squires, (ss) The Strand Jun 1893]

29 * A nyomorék [The Crooked Man, (nv) The Strand Jul 1893]

53 * A mérnök hüvelykujja [The Adventure of the Engineer’s Thumb, (nv) The Strand Mar 1892]

273. Doktor Holmes kalandjai. Detektiv-történetek. Harmadik sorozat, Arthur Conan Doyle, ford. Lándor Tivadar, 1902, 59pp, 30fillér

3 * Az orvos és betege [The Resident Patient, (nv) The Strand Aug 1893]

29 * A vöröshajuak szövetsége [The Red-Headed League, (nv) The Strand Aug 1891]

320. Doktor Holmes kalandjai. Detektiv-történetek. Negyedik sorozat, Arthur Conan Doyle, ford. Lándor Tivadar, 1903, 63pp, 30 fillér

3 * Öt narancsmag [The Five Orange Pips, (nv) The Strand Nov 1891]

28 * Ezüstsugár [Silver Blaze, (nv) The Strand Dec 1892]

378–379. Az Agra kincse. Egy Sherlock Holmes-eset. Arthur Conan Doyle, ford. Mikes Lajos, 1904, 140pp, 60 fillér

3 * Az Agra kincse [The Sign of the Four, (n.) London, 1890]

417. Doktor Holmes kalandjai. Detektiv-történetek. Hatodik sorozat, Arthur Conan Doyle, ford. Adorján Andor, 1905, 72pp, 30 fillér

3 * A beryll fejék története [The Adventure of the Beryl Coronet, (nv) The Strand May 1892]

39 * A hampshirei nyaraló [The Adventure of the Copper Beeches, (nv) The Strand Jun 1892]

457. Doktor Holmes kalandjai. Detektiv-történetek. Ötödik sorozat, Arthur Conan Doyle, ford. Tábori Kornél, [1906], 62pp, 30 fillér

3 * A hat Napoleon [The Adventure of the Six Napoleons, (ss) Colliers Apr 30 1904]

31 * A norwoodi építész [The Adventure of the Norwood Builder, (nv) The Strand Nov 1903]

510. Sherlock Holmes kalandjai (detektiv-történetek). Hetedik sorozat, Arthur Conan Doyle, ford. Komor Gyula, 1908, 54pp, 30 fillér

3 * A görög tolmács [The Greek Interpreter, (ss) The Strand Sep 1893]

28 * A sárga arcz [The Yellow Face, (ss) The Strand Feb 1893]

523. Sherlock Holmes kalandjai (detektiv-történetek). Nyolczadik sorozat, Arthur Conan Doyle, ford. F. Fayer Rózsa, 1908, 64pp, 30 fillér

3 * A „Gloria Scott” zendülői [The „Gloria Scott”, (nv) The Strand Apr 1893]

31 * A Boscome-völgyi titok [The Boscombe Valley Mystery, (nv) The Strand Oct 1891]

A háború után néhányat újranyomtak más cím alatt, mint Kipling esetében is látható volt.

---

[1] Vasárnapi Ujság 62, 132, 1915.

[2] Góth Sándor (1869–1946), színész, a Vígszínház alapító tagja.

[3] Góth Sándor: [Előszó], Arthur Conan Doyle: Nagy-Britannia veszedelme. Budapest [1915], pp. 3–4.

[4] Robert Fulton: Torpedo War and Submarine Explosion. New York, 1810, p. 37.

[5] Torpedo War and Submarine Explosion, p. 38.

[6] Arthur Conan Doyle: „Danger!”, Danger! And Other Stories. London, 1918, pp. 1–49. Az elbeszélés eredeti megjelenése: „Danger! Being The Log of Captain John Sirius”, The Strand Magazine 1914, július, pp. 3–20.

[7] Arthur Conan Doyle: „Preface”, Danger! And Other Stories, pp. v–vii

[8] „The Battle of Dorking: Reminiscences of a Volunteer”, Blackwood’s Edinburgh Magazine 1871, május, pp. 539­–572.

[9] A témáról lásd például: I. F. Clarke: „The Battle of Dorking, 1871–1914”, Victorian Studies 8, 309–328, 1965; I. F. Clarke: „Forecasts of Warfare in Fiction 1803–1914”, Comparative Studies in Society and History 10, 1–25, 1967; I. F. Clarke: The Pattern of Expectation 1644–2001. London, 1979.

[10] Újra kiadva Budapest, 2005.

[11] Megjelent újra, Arthur Conan Doyle: „Válasszon magának kísértetet”, Galaktika 1990, november, pp. 86–94.