Magyar könyvtár 5. rész

Charles Dickens fantasztikus elbeszélése, „A fekete fátyol” is megjelent a Magyar Könyvtárban:

205. Vázlatok. Charles Dickens, ford. G. Pogány Irma és Pogány Margit, 1901, 54pp, 30 fillér[1]

3 * Minns úr és unokatestvére [A Dinner at Poplar Walk,[2] The Monthly Magazine Dec 1833]

17 * A fekete fátyol [The Black Veil, (ss) Sketches by Boz, Macrone 1836]

33 * Sparkins Horatio [Horatio Sparkins, (ss) The Monthly Magazine Feb 1834]

Még egy Dickens-kötet megjelent a későbbiekben:

973–976. A kosztosház. Charles Dickens, ford. Palmer Kálmánné, 1921, 54pp, 16 korona

3 * A kosztosház [The Boarding-House, (nv) The Monthly Magazine May, Aug 1834]

Dickens barátja, Wilkie Collins is kiérdemelt két kötetet. Ezek nem tartoznak Collins ismetebb művei közé:

366. Párbaj az erdőben. Wilkie Collins, ford. Mikes Lajos , 1904, 48pp, 30 fillér

3 * Párbaj az erdőben [The Duel in Herne Wood,[3] (nv) The Spirit of the Times Dec 22 1877]

403. A jóslat. Wilkie Collins, ford. Mikes Lajos, 1904, 76pp, 30 fillér

3 * A jóslat [The Prediction][4]

Valaha népszerű volt Ouida,[5] de ma már gyakorlatilag teljesen ismeretlen. Két kötete jelent meg a Magyar Könyvtárban:

160. Tonia. Ouida, ford. Törökné Fenyvessy Szeréna, 1900, 64pp, 30 fillér

3 * Tonia [Tonia]

49 * A pihenő [The Halt]

274. A kis tolvaj és egyéb elbeszélések. Ouida, ford. Marosi Ilona, 1902, 71pp, 30 fillér

3 * A kis tolvaj [A Little Thief, (ss) The Cosmopolitan Mar 1900]

13 * Az utcza pora [Street Dust, (ss)]

37 * Egy hű cseléd [A Faithful Servant, (ss)]

55 * A fügefa [The Fig Tree, (ss)]

További angol vagy amerikai szerzők kötetei:

348. A matrác-sír. – A palesztinai zarándok. Israel Zangwill, ford. Gábor Andor, 1903, 63pp, 30 fillér[6]

3 * Előszó * G[ábor] A[ndor]

5 * A matrác-sír [From a Mattress Grave]

47 * A palesztinai zarándok [The Palestine Pilgrim]

362–363. Helén fiacskái. John Habberton, ford. Gábor Andor, 1903, 160pp, 60 fillér

3 * Helén fiacskái [Helen’s Babies]

969–972. Thistletonék hercegnője. Anthony Hope, ford. Adorján Andor, 1921, 61pp, 12 korona[7]

3 * Thistletonék hercegnője [Mrs. Thistleton’s Princess, (ss) The Windsor Magazine Jun 1904]

36 * Egy börze coup [The Necessary Resources]

Befejezésképp következzen egy igen idegesítő kötet. Douglas William Jerrold ismert és népszerű könyvét Benedek Marcell fordította és ferdítette magyarra. Az angol szereplőket és helyszíneket kicserélte magyarra, amivel szerintem egy borzasztó gyakorlat.[8]

567. Tuba és Tubáné. Tizenkét családi jelenet. Douglas Jerrold, átdolgozta Benedek Marcell, 1909, 61 oldal, 30 fillér[9]

3 * Bevezetés [Introduction]

7 * Első prédikáczió: Jób ötven forintot adott kölcsön egy barátjának [Lecture I: Mr Caudle Has Lent Five Pounds to a Friend]

11 * Második prédikáczió: Jób kocsmában volt egy barátjával és „meggyilkolja az embert” a dohányszaggal, amit hazahozott [Lecture II: Mr. Caudle Has Been at a Tavern with a Friend, and Is „Enough to Poison a Woman” with Tobacco-Smoke]

16 * Harmadik prédikáczió: Jób belép a „Vidám fiúk” czímű asztaltársaságba [Lecture III: Mr. Caudle Joins a Club – „The Skylarks”]

20 * Negyedik prédikáczió: Jób kölcsönadta egy ismerősének a család egyetlen esernyőjét [Lecture VI: Mr. Caudle Has Lent an Acquaintance the Family Umbrella]

24 * Ötödik prédikáczió: Jób inggombjairól [Lecture X: On Mr. Caudle’s Shirt-Buttons]

28 * Hatodik prédikáczió: Margit asszony rá akarja venni a férjét, hogy fogadják házukba az édes mamáját [Lecture XI: Mrs. Caudle Suggests That her Dear Mother Should „Come and Live with Them”]

33 * Hetedik prédikáczió: Jób kissé későn érkezvén haza, kijelenti, hogy mostantól lezdve „kulcsot akar” [Lecture XII: Mr. Caudle Having Come Home a Little Late, Declares That Henceforth „He Will Have a Key”]

38 * Nyolczadik prédikáczió: Tubáné édes mamájánál maradt éjszakára. Jón ez „örvendetes alkalomból” vacsorát rendezett és mellékelt meghívót bocsátotta ki [Lecture XIII: Mrs. Caudle Has Been to See Her dear Mother. – Caudle, on the „Joyful Occasion,” Has Given a Party, and Issued a Card of Invitation]

42 * Kilenczedik prédikáczió: A hatodik gyereket meg kéne keresztelni. Margit asszony mérlegeli a különböző keresztapa-jelöltek értékét [Lecture XVI: Baby Is to Be Christened; Mrs. Caudle Canvasses the Merits of Probable Godfathers]

47 * Tizedik prédikáczió: Jób, miközben feleségével sétált, üdvözölt egy Margit asszonynál fiatalabb és csinosabb hölgyet, s az rámosolygott [Lecture XVIII: Caudle, Whilst Walking with His Wife, Has Been Bowed to by a Younger and Even Prettier Woman Than Mrs. Caudle]

52 * Tizenegyedik prédikáczió: Margit asszony úgy vélekedik, hogy illenék megünnepelni a házasságuk évfordulóját [Lecture XIX: Mrs. Caudle Thinks „It Would Look Well to Keep Their Wedding-Day”]

57 * Tizenkettedik prédikáczió: Jón nem viselkedett ugy az ünnepi ebéden, a hogy egy szerető férjnek illett volna [Lecture XXI: Mr. Caudle Has Not Acted „Like a Husband” at the Wedding Dinner]

Nem ez volt a jobb sorsra érdemes könyv egyetlen átírása. Egy korábbi kiadásáról[10] (átdolgozásáról) Gyulai Pál írt hosszabb bírálatot.[11]

---

[1] Évtizedekkel később újra megjelent: 1046. A fekete fátyol és egyéb történetek. Charles Dickens, ford. Pogány Irma és Pogány Margit, [1929], 54pp, 40 fillér, változatlan tartalommal.

[2] Későbbi cím „Mr. Minns and His Cousin”.

[3] Későbbi cím „Miss Bertha and the Yankee”.

[4] Ez az első fejezete a „Percy and the Prophet” c. kisregénynek, amely a Dickens által kiadott All the Year Round nyári különszámában jelent meg 1877. július 2-án.

[5] Maria Louise Ramé (1839–1908) angol írónő álneve.

[6] Ugyanez megjelent 1928-ban is, mint az 1100. szám.

[7] Ugyanez megjelent 1929-ben, mint az 1124. szám.

[8] Nem egyedüli példa ez. Otfried von Hanstein: Elektropolis. Budapest, 1932 című SF regényét is átmagyarosította a fordító.

[9] Eredetileg Mrs. Caudle’s Curtain Lectures. Megjelent 1845-ben a Punch-ban, január 4. és november 8. között.

[10] Kukliné prédikácziói. Néhai boldogult Kukli Jonás hátrahagyott irataibol öszszeszedte unoka öcscse Kukli Jérémiás. Kolozsvár, 1860.

[11] Gyulai Pál: „Kukliné prédikácziói”, Bírálatok 1861­–1903. Budapest, 1911, pp. 3­–15.