A Budapesti Szemle

A Budapesti Szemle 1857-ben indult, és 1944-ig jelent meg. Alapvetően egy bölcsész folyóirat volt, de nem zárkózott el természettudományos újdonságok publikálásától sem. Így például a Kirchhoff és Bunsen munkássága nyomán fellendülő spektroszkópiai kutatásokról részletesen számolt be Than Károly[1] míg a Merkúr és Nap között feltételezett és felfedezni vélt bolygóról – mely ha létezik, a Vulkán nevet kapta volna – Szabó József.[2]

A harmadik folyam az érdekes most számunkra, ezt Gyulai Pál szerkeszette 1873-tól. Ez is egy bölcsészeti folyóirat volt, és ekkor is előfordult – ritkán ugyan – természettudományos cikk.[3] Gyulai minden számban közölt szépirodalmat, és ezek között akadtak fantasztikus történetek is.

Egy kis jóindulattal elsőnek tekinthető a francia szerzőpáros, Erckmann-Chatrian novellája:

Erkmann-Chatrian: „Poirier tanár úr látománya”, ford. Szász Gyula, Budapesti Szemle 27, 131–138, 1881 [Le Vision De N. Poirier]

Ez a darwinizmus ellen íródott, mondhatni „antiscience-fiction”. Washington Irving jól ismert története a következő, a „Rip Van Winkle”:

Washington Irving: „Rip Van Winkle”, ford. Ács Zsigmond, Budapesti Szemle 44, 413–428, 1885 [Rip Van Winkle, (ss) The Sketch Book 1819]

Ez egy jóval korábbi változat, mint ami 1919-ben jelent meg Bartha László fordításában.[4] Hosszú szünet után egy regény következett, Walter Besant klasszikusa (és mint ilyen, nyilván senki által sem olvasott – én sem olvastam még) a férfiak lázadásáról:

Walter Besant: „A férfiak forradalma”, ford. Hegedűs Pál, Budapesti Szemle 87, 241–274, 382–418; 88, 104–130, 239–275, 404–428, 1896 [The Revolt of Man, (n.) 1882]

Ez később könyv alakban is megjelent az Olcsó Könyvtár sorozatában.[5] A 19. század utolsó fantasztikus törtébete a Budapesti Szemlében Kiplingé:

Rudyard Kipling: „A ki király akar lenni”, ford. B. P., Budapesti Szemle 98, 76–109, 1899 [The Man Who Would Be King, (ss) The Phantom Rickshaw, Allahabad, 1888]

1908-ban találkozhatunk az első magyar kísérlettel:

Jókay Lajos: „Aqua Félix”, Budapesti Szemle 135, 114-129, 276-300.

Bár egy melodráma, kétségtelenül science fiction is. A főhős felfedezett egy oldatot, mely ha napsugarak érték, áramot fejlesztett. Ezt a köz javára fel is használták. A mellette futó szerelmi szál… hát… mindenesetre happy end nem volt. Jókay Lajosnak megjelent több elbeszélése a Szemlében, de azok még ennyire sem voltak fantasztikusak.

Az utolsó megjelent fantasztikus elbeszélés Stevenson jól ismert manója:

Robert Louis Stevenson: „A palack-manó”, ford. Radó Antal, Budapesti Szemle 201, 434–454; 202, 126–139, 1926 [The Bottle Imp, (nv) Black and White Mar, Apr 1891]

Ez a változat jelent meg a Magyar Könyvtárban.

A Bartus-Paralla bibliográfia[6] verseket is tartalmaz, ezek közül Coleridge-t megtaláljuk a Budapesti Szemle lapjain is:

Samuel Taylor Coleridge: „Ének a vén tengerészről”, ford. Radó Antal, Budapesti Szemle 199, 267–287, 1925 [The Rime of the Ancyent Marinere, (pm) Lyrical Ballads, 1798]

Poe hollója kétszer is megjelent:

Edgar Allan Poe: A holló, ford. Szász Károly, Budapesti Szemle 4, 156–158, 1858 [The Raven, (pm) New York Evening Mirror Jan 29 1845]

és

Edgar Allan Poe: A holló, ford. Lévay József, Budapesti Szemle 29, 475–478, 1882 [The Raven, (pm) New York Evening Mirror Jan 29 1845]

Poe-ról közölt egy tanulmányt is a folyóirat:

John H. Ingram: Poe Allan Edgar, Budapesti Szemle 25, 93–108, 1981.

Ingram[7] Poe biográfusa és összegyűjtött műveinek kiadója volt. Egy, „A holló”-ról kiadott könyvében[8] egy harmadik magyar fordítást is idéz, ez Endrődy János műve.[9]

Befejezésképp érdemes megemlíteni, hogy bár Verne maga nem jelent meg a Budapesti Szemlében, egy róla írott cikk viszon igen:

Hankiss János: „A tudomány a szépirodalomban: Jules Verne’. Budapesti Szemle 215, 54–86, 241–271, 385–444, 1929.

A Budapesti Szemle még tartogat érdekességet, erre később visszatérek.

---

[1] Than Károly: „A Nap és az izzó testek színképe”, Budapesti Szemle 17, 327–341, 1863.

[2] Szabó József: „Fölfedezések és találmányok. II. Az uj bujdosó a nap és a Merkur közt”, Budapesti Szemle 8, 246–251, 1860.

[3] Például Richard Proctor: „Az ég szerkezetéről”, Budapesti Szemle 2, 68–87, 1873 vagy Nendtvich Károly: „A színképi elemzés újabb vívmányai”, Budapesti Szemle 12, 297–310, 1876.

[4] Washington Irving: Rip Van Winkle & Az Álmos-völgy legendája. Budapest, 1919. Ford. Bartha László.

[5] Walter Besant: A férfiak forradalma. Budapest, 1897.

[6] Bartus Zsolt és Paralla János: A fantasztikus irodalom bibliográfiája. Miskolc, 1991.

[7] Lásd www2.lib.virginia.edu/small/collections/poe/poemill.html

[8] Edgar Allan Poe: The Raven. With Literary and Historical Commentary by John H. Ingram. London, 1885.

[9] Először megjelent Nagy szellemek: Poe Edgar, Burns, Tegnér, Heine, Lenau. Szerk. Szana Tamás. Pest, 1870.