Tolnai Regénytára: Friedrich Gerstäcker

Karl May, Friedrich Gerstäcker... ha van spagetti western és krautrock, akkor ők képviselik a krautwesternt. Mayt nyilván mindenki ismeri. Gerstäcker már nem ennyire közismert, annak idején a Delfin Könyvek között jelent meg két könyve: Az indián bosszúja és Aranyláz Kaliforniában.

Régebben jóval népszerűbb volt, számos könyvét adták ki, és folyóiratokban is szerepelt (pl. Vasárnapi Ujság). Ezek után nem meglepő, hogy a Tolnai Regénytára is kedvelte, meglepően sok, öt kötetét adták ki. Ezek elbeszéléskötetek, mindegyik 2-3 történetet tartalmaz. Egy kivétellel sikerült az eredeti címeket megtalálni. Egy elbeszélés pedig gyanús, hogy magyar szerző név nélkül megjelent műve (csak magyar nevek - Józsi, Rózsika, Emmike stb. - szerepelnek benne).

A könyvek:

Friedrich Gerstäcker: John Wells, Tolnai, 1926

          5-49 * John Wells [John Wells]
          51-99 * A menekülés [Die Flucht über die Cordilleren]
          101-124 * Bikaviadal [Ein Stiergefecht auf der Mission
          Dolores]

Friedrich Gerstäcker: A játékbarlang, Tolnai, 1927

          5-50 * A játékbarlang [Eine Nacht in einer Californischen 
          Spielhölle]
          51-84 * A francia forradalom [Die französische Revolution]
          85-122 * A megtért [Der Bekehrte]

Friedrich Gerstäcker: Aranyásók, Tolnai, 1928

          5-6 * Friedrich Gerstäcker: 1816-1872
          7-49 * Aranyásók [Die beiden Doppelgänger, (ss) Die 
          Gartenlaube #40-42 1859]
          50-120 * A tizenharmadik [Der Dreizehnte, (nv) Palatina 
          May 30-Jun 14 1859]
          121-126 * Anon.: Babona?

Friedrich Gerstäcker: A rabnő, ford. Moly Tamás, Tolnai, 1928

          3-46 * A rabnő [Die Sklavin]
          47-105 * Black bíró [Richter Black]
          106-127 * A sejtelem [Die Ahnung]

Friedrich Gerstäcker: A fehér ördög, Tolnai, 1930

          5-79 * A fehér ördög
          80-123 * Germelshausen [Germelshausen]

"A fehér ördög" eredetije lehet esetleg "In den Red River-Sümpfen", de ez nagyrészt csak találgatás a Google és a Google Books alapján. Teljes szöveget, ami alapján ellenőrizni lehetne, nem találtam.

108 éve megjelent egy életrajza is magyarul: Meyne Richard: Gerstäcker Frigyes élete és művei, Sopron: Romwalter Ny., 1904

Tolnai Regénytára: L. T. Meade

Elizabeth Lillie Thomasina Meade (1844-1914), azaz közismertebb nevén L. T. Meade két könyvvel szerepel a Tolnai Regénytárában. Az egyik:

L. T. Meade: A halál torkában, Tolnai, 1926

hiányzik az OSzK-ból, és antikváriumokban sem találom. A másik:

L. T. Meade [& Robert Eustace]: Az arany kígyó, Tolnai, 192?

          5-43 * Az arany kígyó [The Jewelled Cobra, (ss) The Windsor 
          Magazine Dec 1898]
          44-85 * A térkép [The Rice-Paper Chart, (ss) The Windsor 
          Magazine Feb 1899]
          86-127 * A sárga lobogó [The Yellow Flag, (ss) The Windsor 
          Magazine Apr 1899]


A Magyar Könyvészet 1921-1944 VI. kötete mindkét könyvet regénynek tartja, és csak Meade-nek tulajdonítja (akit következetesen Smith-nek nevez a férje után, pedig művei Meade néven jelentek meg). Az  arany kígyó azonban közös munka Robert Eustace-szal (aki feltehetően egy orvos, Dr. Eustace Robert Barton, 1854-1943), és semmiképpen sem regény. Feltehetően a másik kötet is hasonló, de találni kellene belőke egy példányt, hogy biztosat lehessen mondani.

Még egy magyarra fordított elbeszéléséről tudok - természetesen lehet még több is:

L. T. Meade & Robert Eustace: Arc a holdfényben [The Face in the Dark, (ss) The Harmsworth London Magazine Jul 1903]

Ez megjelent Az izgalom mesterei, szerk. Dorothy L. Sayers (Körmendy, 1944) és a Válogatott gyilkosságok, szerk. Veress István (Arión, 2004) kötetekben.

Meade eredetileg lányregényeiről volt ismert, százon felül írt belőlük. Írt azonban detektívtörténeteket is, főleg társszerzőkkel. Az egyik a már említett Eustace, a másik Clifford Halifax volt, szintén egy álnevet használó orvos (Dr. Edgar Beaumont, 1860-1921).

Everett E. Bleiler: Science Fiction - The Early Years (Kent, OH, 1990) című monumentális sf bibliográfiájában is szerepelteti Meade-et. Valóban, a krimik egy része proto-sf-nek tekinthető. Nemcsak Madame Sara vagy Madame Koluchy (a "Sorceress of the Strand" és a "Brotherhood of the Seven Kings" főgonoszai) használja fel gaztetteihez a modern tudomány eredményeit, hanem a Clifford Halifax néven szereplő orvos is (a "Stories from the Diary of a Doctor" főszereplője) időnként fantasztikus operációkat végez.

Bleiler egy másik könyvében (The Checklist of Fantastic Literature, Chicago, 1948) az alábbi Meade könyveket sorolja fel:

1. The Sorceress of the Strand (London: Ward, Lock, 1903)
2. The Brotherhood of the Seven Kings (London: Ward, Lock, 1899)
3. A Master of Mysteries (London: Ward, Lock, 1898)
4. The Sanctuary Club (London: Ward, Lock, 1900)
5. Stories from the Diary of a Doctor [First Series] (London: Newnes, 1894)
6. Stories from the Diary of a Doctor [Second Series] (London: Bliss, Sands, 1906)

A magyarul megjelent kötet viszont nem tartozik Meade fantasztikus történetei közé. A kiadott három (esetleg hat?) elbeszélés a "Stories of the Gold Star Line" sorozat része, és ezek egyszerű de jól megírt kalandtörténetek. Megjelentek könyvként is: The Gold Star Line (London: Ward, Lock, 1899), amit az Abebooks-on most 3500 dollárért meg is vehetünk...

Tolnai Regénytára: néhány krimi

Vissza Tolnaihoz. A Regénytárban elég sok krimi is megjelent, ezek közül ismertetek néhányat.

Fergus Hume (1859-1932) a Mystery of the Hansom Cab című művével vált ismertté. Nem állítom, hogy egy remekmű, de olvasható. Magyarra is sokat fordítottak tőle, így a Regénytárba is jutott egy. Nem volt egyszerű eset, ugyanis a fordító a neveket is magyarosította.

Fergus Hume: Egy rejtélyes eset, 1. kötet, Tolnai, 1923

          3-72 * Egy rejtélyes eset [Tracked by a Tattoo, (n.) F. Warne,
          1896]

Fergus Hume: Egy rejtélyes eset, 2. kötet, Tolnai, 1923

          73-144 * Egy rejtélyes eset

Richard Marsh (1857-1915, eredetileg Richard Heldmann) egykor népszerű, bár mára eléggé elfelejett szerző. A Regénytárban egy regénnyel szerepelt:

Richard Marsh: A túlvilági sípszó, Tolnai, 1922

          3-224 * A túlvilági sípszó [The Death Whistle, (n.) London:
          Anthony Treherne & Co., 1903]

E. Phillips Oppenheim (1866-1946) a következő. A lefordított mű regényként szerepel eredetiben is, de egyes részei megjelentek önállóan a Cosmopolitanben.

E. Phillips Oppenheim: A csapda, 1. kötet, Tolnai, 1928

          5-122 * A csapda [The Amazing Partnership, (n.) Cassell,
          1914]

E. Phillips Oppenheim: A csapda, 2. kötet, Tolnai, 1928

          5-126 * A csapda

Mint említettem, egyes részei megjelentek a Cosmopolitanben. A "regényben" általában két részre szedték az elbeszélést, külön-külön címekkel. Például a "The House of Rest" első fele magyarul "Szabadság a tengerparton", míg a második "A pihenés háza".

Az eredetiek (zárójelben a fordítás oldalszáma):

1. In the Service of the Queen, (ss) Cosmopolitan Oct 1912 [I. 5-31]
2. The Human Four, (ss) Cosmopolitan Nov 1912 [I. 32-59]
3. The Eternal Weakness, (ss) Cosmopolitam Dec 1912 [I. 82-110]
4. The Tragedy at Charlecot Mansions, (ss) Cosmopolitan Jan 1913 [II. 54-74]
5. The House of Rest, (ss) Cosmopolitan Feb 1913 [II. 74-101]
6. The Conversion of Mr. Francis, (ss) Cosmopolitan Mar 1913 [II. 102-126]

Stephen Pryde és Grace Burton kalandjaiból film is készült.