2011. szeptember 30., péntek

Érdekes Ujság. 2. rész

Fantasztikus elbeszélések is megjelentek az Érdekes Ujságban. Az előző részben említettem a regények között Haggard, Wells és Bennett műveit, most a rövidebbeken a sor. Megjegyzendő azonban, hogy a nem angol szerzők esetében a lista korántsem teljes, ha a cím nem utalt a történet fantasztikus voltára, az könnyen kimaradhatott (főleg ha a szerző neve is ismeretlen volt számomra). Másrészt, mivel mikrofilmet olvasni nem túl kellemes dolog, esetenként az ígéretes cím takarhat nem fantasztikus elbeszélést is. Ha valakinek túl jó a szeme és sok ideje van mikrofilmet olvasni, a következő lista kiindulásnak akár hasznos is lehet.

Kezdjük a magyarokkal. Az első történet rögtön egy klasszikustól van:

  • Karinthy Frigyes: Földrajzóra 2852-ben, Érdekes Ujság 1914, 36. sz. szep. 6. p. 29

Karinthy még többször előfordul, a „Novella a delejes halálról” például kétszer is:

  • Karinthy Frigyes: Novella a delejes halálról, Érdekes Ujság 1922, 12. sz. márc. 23. pp. 6-8[1]
  • Karinthy Frigyes: Novella a delejes halálról, Érdekes Ujság 1923, 51. sz. dec. 20. pp. 22-23

Még egy Karinthy-novella van:

  • Karinthy Frigyes: Az ítélet, Érdekes Ujság 1924, 26. sz. júl. 3. p. 5

A további magyarok:

  • Bónyi Adorján: Doktor Bakoff titkára, Érdekes Ujság 1920, 26. sz. jún. 24. pp. 12-13
  • Cholnoky Viktor: Agaphone, Érdekes Ujság 1920, 47. sz. nov. 18. pp. 5-10[2]
  • Fodor László: Hotel X, Érdekes Ujság 1921, 6. sz. feb. 10. pp. 15-16[3]
  • Fodor László: A kísértet, Érdekes Ujság 1925, 38. sz. szep. 17. pp. 37-39
  • Paulini Béla: Utazás a Marsba (Gyerekeknek), Érdekes Ujság 1925, 37. sz. szep. 10. pp. 81-83
  • Vértes József: Az atomograf (Műszaki novella a 22. századból), Érdekes Ujság 1922, 2. sz. jan. 12. pp. 8-10
  • Zsoldos László: A csók (Egy XXI. századbeli iskoláslány naplója), Érdekes Ujság 1920, 33. sz. aug. 12. pp. 9-11

A külföldiek:

  • Anstey, F.: Á. I. R. T. (Általános Időbank részvénytársaság), Érdekes Ujság 1920, 4. sz. jan. 22. pp. 5-15[4]
  • Bang, Herman: Megemlegetsz!, ford. Kállay Miklós, Érdekes Ujság 1923, 44. sz. nov. 1. pp. 17-18[5]
  • Becquer, Gustavo Adolfo: Az arany karkötő, Érdekes Ujság 1923, 51. sz. dec. 20. pp. 24-25 [La ajorca de oro, (ss) 1861]
  • Bierce, Ambrose: A halottvirrasztó, Érdekes Ujság 1920, 8. sz. feb. 19. pp. 5-8 [A Watcher by the Dead, (ss) San Francisco Examiner Dec 29 1889][6]
  • Boutet, Frédéric: Halpherson doktor kísérlete, Érdekes Ujság 1923, 38. sz. szep. 20. pp. 17-18[7]
  • Doyle, Arthur Conan: A kék barlang réme, Érdekes Ujság 1920, 53. sz. dec. 30. pp. 5-8 [The Terror of Blue John Gap, (ss) The Strand Aug 1910]
  • Doyle, Arthur Conan: Az új katakomba, Érdekes Ujság 1919, 34. sz. szep. 18. pp. 5-8 [Burger’s Secret, (ss) Storyteller Contest, 1898][8]
  • Hahn, Gustave: A jövő hírlapja – történet 1960-ból, ford. Csetényi Erzsi, Érdekes Ujság 1923, 15. sz. ápr. 12. p. 18[9]
  • Hearn, Lafcadio: Natalika, ford. Kállay Miklós, Érdekes Ujság 1924, 44. sz. nov. 6. p. 15 [Natalika, (ss) Stray Leaves from Strange Literature, London: Kegan Paul, Trench, Trubner and Co., 1884]
  • Jacobs, W. W.: A régi kút, Érdekes Ujság 1920, 38. sz. szep. 16. pp. 5–8 [The Well, (ss) The Lady of the Barge, Harper & Row, 1902]
  • Kipling, Rudyard: A bisara-i ezüsthalacska, ford. Esty Jánosné, Érdekes Ujság 1922, 4. sz. jan. 26. p. 11 [The Bisara of Pooree, (ss) The Civil and Military Gazette Mar 4 1887
  • Pain, Barry: Smeath, a törpe, Érdekes Ujság 1920, 17. sz. ápr. 22. pp. 5-11 [Smeath, (ss) The London Magazine Apr 1911]
  • Stevenson, Robert Louis: A Sátán palackja, Érdekes Ujság 1921, 40. sz. okt. 13. pp. 17–19, 41. sz. okt. 20. pp. 17-19, 42. sz. okt. 27. pp. 17-19 [3 rész; The Bottle Imp, (nv) New York Herald Feb 8-Mar 1 1891]

Van még egy, ami az eredeti megjelenés éve alapján a „future war”[10] kategóriába illik, bár az Érdekes Ujságba már késve került be:

  • Davis, Richard Harding: A németek betörése Angliába, ford. Esty Jánosné, Érdekes Ujság 1921, 47. sz. dec. 1. pp. 16–19, 48. sz. dec. 8. pp. 16-19 [2 rész; The Invasion of England, (ss) Scribner’s Dec 1911]

Ehhez kapcsolható két név nélkül megjelent cikk:

  • Angol rémképek a jövő háborúról, Érdekes Ujság 1913, 7. sz. máj. 4, p. 13
  • Anglia megrohanása, Érdekes Ujság 1917, 39. sz. szep. 30. p. 31

Mindkettő szépen szépen illusztrált, az első a Zeppelinektől való angol félelmeket, a másik az egykori francia ábrándokat ismerteti.



[1] Megjelent a Delejes halál c. kötetben (Budapest, 1969, pp. 21-28) és a Galaktikában is (Galaktika 1987, június, pp. 2-5)

[2] Ez nem biztos, hogy fantasztikus.

[3] Ugyanezzel a címmel megjelent Fodortól még egy elbeszélés, a kettő feltehetően azonos: Fodor László: Hotel X, Érdekes Ujság 1924, 16. sz. ápr. 18. pp. 13-14

[4] Ez esetleg a Tourmalin’s Time Cheques (1891) durva lerövidítése lehet.

[5] Ez nem biztos, hogy fantasztikus.

[6] Bierce neve Bierre-ként.

[7] Ennek van angol fordítása: „Halpherson’s Experiment”, (ss) Leslie’s Weekly 1921, december 10; az eredeti francia címet nem találom.

[8] Újra megjelent: Válogatott gyilkosságok. Szerk. Veress István. Budapest: Arión, 2004, pp. 103-122.

[9] Megjelent még egyszer egy hónappal később: Gustave Hahn: A jövő hírlapja – történet 1960-ból, ford. Csetényi Erzsi, Érdekes Ujság 1923, 18. sz. máj. 3. p. 8

[10] Erről ld. például I. F. Clarke: „Forecasts of Warfare in Fiction 1803–1914”, Comparative Studies in Society and History 10, 1­–25, 1967; I. F. Clarke: „The Pattern of Prediction 1763–1973: Forecasts of Future Wars, 1871–1914”, Futures 1, 553–557, 1969.

Címkék: ,

2011. szeptember 29., csütörtök

Érdekes Ujság. 1. rész

Az Érdekes Ujság 1913 és 1925 között jelent meg. Hetilap volt, de a megjelenés időnként csúszott. Sok képpel és elbeszéléssel próbálta az olvasóközönséget megtartani, feltehetően nem sikertelenül.

A publikált elbeszélések igen nagy százaléka magyar szerzők műve volt, de egyes években aránylag sokat fordítottak angolból is. Megjelent néhány Sherlock Holmes eset, Jack London regényeiből kettő is. Regényeket rendszeresen közöltek folytatásokban, időnként borzasztó sokáig: H. de Vere Stackpoole regénye, a „Garryowen” például 60 részben jelent meg.

Az újság minősége változó volt. Voltak elképesztő sajtóhibák, rosszul leírt nevek, szerző nélkül közölt elbeszélések, regények pár oldalra összetömörítve… Az ismertebb írók mellett megtalálhatók a teljesen ismeretlenek is, olyannyira, hogy a Google se bírja őket azonosítani.

Nézzük először a folytatásokban megjelent regényeket. Szokás szerint csak az angolból fordítottak érdekesek, be kell vallanom hogy Kosáryné Réz Lola minden bizonnyal kiváló munkáját minden további nélkül áttekertem (mivel mikrofilmmel javítottam a szemem).

1913-ban két regényt közöltek:

Haggard, H. Rider: A varázsló, Érdekes Ujság 1913, 1. sz. márc. 23. pp. 67-69, 2. sz. márc. 30. pp. 46-49, 3. sz. ápr. 6. pp. 48-50, 4. sz. ápr. 13. pp. 50-52, 5. sz. ápr. 20. pp. 48-50, 6. sz. ápr. 27. pp. 48-50, 7. sz. máj. 4, pp. 48-50, 8. sz. máj. 11. pp. 49-51, 9. sz. máj. 18. pp. 48-50, 10. sz. máj. 25. pp. 48-50, 11. sz. jún. 1. pp. 49-51, 12. sz. jún. 8, pp. 50-51, 13. sz. jún. 15. pp. 48-50, 14. sz. jún. 22. pp. 52-54, 15. sz. jún. 29. pp. 52-54, 16. sz. júl. 6. pp. 52-54, 17. sz. júl. 13. pp. 52-54, 18. sz. júl. 20. pp. 54-56, 19. sz. júl. 27. pp. 54-55, 20. sz. aug. 3. pp. 56-57, 21. sz. aug. 10. pp. 54-56, 22. sz. aug 17. pp. 54-56, 23. sz. aug. 24. pp. 54-56, 24. sz. aug. 31. pp. 53-56, 25. sz. szept. 7. pp. 55-57, 26. sz. szept. 14, pp. 55-57, 27. sz. szept. 21. pp. 54-56, 28. sz. szept. 28. p p. 52-55 [28 rész; Allan’s Wife, (n.) Allan’s Wife and Other Tales, London: Blackett, 1889]

és

London, Jack: Az őserdők hívó szava, ford. Csöndes Nándor, Érdekes Ujság 1913, 3. sz. ápr. 6. pp. 42-43, 4. sz. ápr. 13. p. 35, 5. sz. ápr. 20. p. 41, 6. sz. ápr. 27. p. 37, 7. sz. máj. 4, p. 41, 8. sz. máj. 11. p. 43, 9. sz. máj. 18. p. 41, 10. sz. máj. 25. p. 43, 11. sz. jún. 1. p. 43, 12. sz. jún. 8, pp. 45-46, 13. sz. jún. 15. pp. 43-44, 14. sz. jún. 22. p. 45, 15. sz. jún. 29. pp. 47-47, 16. sz. júl. 6. pp. 47-48, 17. sz. júl. 13. pp. 47-48, 18. sz. júl. 20. p. 47, 19. sz. júl. 27. pp. 49-50, 20. sz. aug. 3. pp. 51-52, 21. sz. aug. 10. pp. 49-50, 22. sz. aug 17. pp. 49-50, 23. sz. aug. 24. pp. 49-50, 24. sz. aug. 31. pp. 49-50, 25. sz. szept. 7. p. 51, 26. sz. szept. 14, pp. 51-52, 27. sz. szept. 21. p. 49, 28. sz. szept. 28. p. 47 [26 rész; The Call of the Wild, (n.) The Saturday Evening Post Jun 20, Jun 27, Jul 4, Jul 11, Jul 18 1903]

A következő évre már csak egy regény jutott:

Atherton, Gertrude: Rezanov, ford. Esty Jánosné, Érdekes Ujság 1914, 1. sz. jan. 4. pp. 51-55, 2. sz. jan. 11. pp. 51-54, 3. sz. jan. 18. pp. 53-56, 4. sz. jan. 25. pp. 53-55, 5. sz. feb. 1. pp. 53-56, 6. sz. feb. 8. pp. 51-55, 7. sz. feb. 15. pp. 51-53, 8. sz. feb. 22. pp. 50-52, 9. sz. márc. 1. pp. 49-53, 10. sz. márc. 8. pp. 52-54, 11. sz. márc. 15. pp. 50-53, 12. sz. márc. 22. pp. 50-54, 13. sz. márc. 29. pp. 48-52, 14. sz. ápr. 5. pp. 50-54, 15. sz. ápr. 12. pp. 64-67, 16. sz. ápr. 19. pp. 52-54, 17. sz. ápr. 26. pp. 50-54, 18. sz. máj. 3. pp. 52-56, 19. sz. máj. 10. pp. 53-54, 20. sz. máj. 17. pp. 54-56, 21. sz. máj. 24. pp. 52-55, 22. sz. máj. 31. pp. 51-55, 23. sz. jún. 7. pp. 52-55, 24. sz, jún. 14. pp. 54-55, 25. sz. jún. 21. pp. 50-52, 26. sz. jún. 28. pp. 51-53, 27. sz. júl. 5. pp. 53-55, 28. sz. júl. 12. pp. 54-56, 29. sz. júl. 19. pp. 52-54, 30. sz. júl. 26. pp. 54-55, 31. sz. aug. 2. pp. 53-56, 32. sz. auf. 9. pp. 53-56 [32 rész; Rezanov, (n.) New York: Boni and Liveright, 1906]

1916-ban és 1917-ben jelent meg a már említett „Garryowen” hatvan részben:

Stackpoole, H. de Vere: Garryowen, Érdekes Ujság 1916, 27. sz. júl. 2. pp. 43-45, 28. sz. júl. 9. pp. 43-45, 29. sz. júl. 16. pp. 43-44, 30. sz. júl. 23. pp. 43-44, 31. sz. júl. 30. pp. 43-45, 32. sz. aug. 6. pp. 36-37, 33. sz. aug. 13. pp. 36-37,[1] 34. sz. aug. 20. pp. 36-37, 35. sz. aug. 27. pp. 36-37, 36. sz. szept. 3. pp. 36-37, 37. sz. szept. 10. pp. 36-37, 38. sz. szept. 17. pp. 35-36, 39. sz. szept. 24. pp. 36-37, 40. sz. okt. 1. pp. 42-43, 41. sz. okt. 8. pp. 44-45, 42. sz. okt. 15. pp. 42-43, 43. sz. okt. 22. pp. 41-43, 44. sz. okt. 29. pp. 44-45, 45. sz. nov. 5. pp. 43-44, 46. sz. nov. 12. pp. 44-45, 47. sz. nov. 19. pp. 45-46, 48. sz. nov. 26. pp. 45-46, 49. sz. dec. 3. pp. 44-46, 50. sz. dec. 10. pp. 42-44, 51. sz. dec. 17. pp. 41-43, 52. sz. dec. 24. pp. 50-54, 1917, 1. sz. jan. 7. pp. 57–59, 2. sz. jan. 14, pp. 43-45, 3. sz. jan. 21. pp. 45-46, 4. sz. jan. 28. pp. 43-45, 5. sz. feb. 4. pp. 43-45, 6. sz. feb. 11. pp. 36-37, 7. sz. feb. 18. pp. 36-37, 8. sz. feb. 25. pp. 36-37, 9. sz. márc. 4. pp. 34-35, 10. sz. márc. 11. pp. 36-37, 11. sz. márc. 18. pp. 34-35, 12. sz. márc. 25. pp. 33-34, 13. sz. ápr. 1. pp. 35-36, 14. sz. ápr. 8. pp. 49-50, 14. sz. ápr. 15. pp. 35-36, 16. sz. ápr. 22. pp. 35-36, 17. sz. ápr. 29. pp. 36-37, 18. sz. máj. 6. pp. 35-35, 19. sz. máj. 13. pp. 35-37, 20. sz. máj. 20. pp. 35-37, 21. sz. máj. 27. pp. 51-53, 22. sz. jún. 3. pp. 35-36, 23. sz. jún. 10. pp. 35-37, 24. sz. jún. 17. pp. 35-36, 25. sz. jún. 24. pp. 34-35, 26. sz. júl. 1. pp. 36-37, 27. sz. júl. 8. pp. 34-36, 28. sz. júl. 15. pp. 34-36, 29. sz. júl. 22. pp. 35-36, 30. sz. júl. 29. pp. 35-37, 31. sz. aug. 5. pp. 27-28, 32. sz. aug. 12. pp. 28-29, 33. sz. aug. 19. pp. 28-29, 34. sz. aug. 26, pp. 39-41 [60 rész; Garryowen, (n.) Daily Express 1909]

A következő folytatásos regény Benjamin Rodrigues Ottolengui krimije. Ottolengui (1861–1937) amerikai fogorvos volt, aki Jack Barnes és Leroy Mitchell főszereplőkkel több detektívregényt írt, melyek egy része magyarul is megjelent a 19. század végén.[2] Az Érdekes Ujság 1917-ben kezdte el közölni, de csak 1918-ban ért véget.

Ottolengui, Rodriguez: Saját fia, Érdekes Ujság 1917, 35. sz. szept. 2. pp. 38-39, 36. sz. szept. 9. pp. 38-39, 37. sz. szept. 16. pp. 38-39, 38. sz. szept. 23. pp. 38-39, 39. sz. szept. 30. pp. 35-36, 40. sz. okt. 7. pp. 33-34, 41. sz. okt. 14. pp. 33-34, 42. sz. okt. 21. p. 32, 43. sz. okt. 28. p. 32, 44. sz. nov. 1.[3] p. 32, 45. sz. nov. 8. p. 32, 46. sz. nov. 15. p. 32, 47. sz. nov. 22. p. 32, 48. sz. nov. 29. p. 32, 49. sz. dec. 6. p. 32, 50. sz. dec. 13. pp. 31-32, 51. sz. dec. 20. p. 56, 52. sz. dec. 27. pp. 31-32, 1918, 1. sz. jan. 3. pp. 31-32, 2. sz. jan. 10. pp. 31-32, 3. sz. jan. 17. p. 32, 4. sz. jan. 24. pp. 27-28, 5. sz. jan. 31. pp.27-28, 6. sz. feb. 7. pp. 27-28, 7. sz. feb. 14. pp. 27-28, 8. sz. feb. 21. pp. 21-22, 9. sz. feb. 28. pp. 21-22, 10. sz. már. 7. pp. 21-22, 11. sz. már. 14. pp. 21-22, 12. sz. már. 21. pp. 21-22,[4] 13. sz. már. 28. pp. 39-40, 14. sz. ápr. 4. pp. 21-22, 15. sz. ápr. 11. pp. 21-22, 16. sz. ápr. 18. pp. 20-22 [34 rész; A Conflict of Evidence, (n.) G. P. Putnam’s, 1893]

1920-ban H. G. Wells is megjelent, igaz, csak egy második fejezettel:

Wells, H. G.: Az utolsó háború, Érdekes Ujság 1920, 49. sz. dec. 2. pp. 17-20, 50. sz. dec. 9. pp. 17-20, 51. sz. dec. 16. pp. 17-20, 52. sz. dec. 23. pp. 25-28, 53. sz. dec. 30. pp. 16-20 [5 rész; The World Set Free - a regény második fejezete]

A következő regényről korábban már írtam. Jean Futrelle néven említik az íróját, de (1) eddig ilyen nevű írót nem találtam, (2) viszont megtaláltam a regény valódi íróját.

Foster, Robert Frederick: A színfal mögött, Érdekes Ujság 1921, 14. sz. ápr. 14. pp. 17-20, 15. sz. ápr. 21. pp. 17-20, 16. sz. ápr. 28. pp. 17-20, 17. sz. máj. 5. pp. 18-20, 18. sz. máj. 12. pp. 18-20, 19. sz. máj. 19. pp. 18-20, 20. sz. máj. 26. pp. 18-20, 21. sz. jún. 2. pp. 18-20, 22. sz. jún. 9. pp. 18-20, 23. sz. jún. 16. pp. 19-20, 24. sz. jún. 23. pp. 19-20 [11 rész; Cab No. 44, (n.) New York: Frederick A. Stokes, 1910]

Az Érdekes Ujság szerint Jean Futrelle írta ezt a regényt. Elképzelésem sincs, honnan vették ezt a nevet, hacsak nem a Jacques Futrelle-lel való hasonlóságot akarták kihasználni. De nem hiszem, hogy a „gondolkozógép” szerzője ennyire népszerű lett volna.

1922-ben egy afrikai történet jelent meg folytatásokban:

Dawson, A. J.: Az ezüst kés, Érdekes Ujság 1922, 17. sz. ápr. 27. pp. 17-20, 18. sz. máj. 4. pp. 17-20, 19. sz. máj. 11. pp. 17-20, 20. sz. máj. 18. pp. 17-20, 21. sz. máj. 25. pp. 18-20, 22. sz. jún. 1. pp. 18-19 [6 rész; The Silver Knife]

1923-ban ismét Jack London következik, de csak 1924-ben fejeződik be:

London, Jack: A lázadók, ford. Ruzitska Mária, Érdekes Ujság 1923, 38. sz. szep. 20. pp. 19-20, 39. sz. szep. 27, pp. 19-20, 40. sz. okt. 4. pp. 19-20, 41. sz. okt. 11. pp. 19-20, 42. sz. okt. 18. pp. 19-20, 43. sz. okt. 25. pp. 19-20, 44. sz. nov. 1. pp. 19-20, 45. sz. nov. 8. pp. 19-20, 46. sz. nov. 15. pp. 19-20, 47. sz. nov. 22. pp. 19-20, 48. sz. nov. 29. pp. 19-20, 49. sz. dec. 6. pp. 19-20, 50. sz. dec. 13. pp. 19-20, 51. sz. dec. 20. pp. 49-50, 52. sz. dec. 27. pp. 23-24, 1924, 1. sz. jan. 3. pp. 23-24, 2. sz. jan. 10. pp. 23-24, 3. sz. jan. 17. pp. 23-24, 4. sz. jan. 24. pp. 23-24, 5. sz. jan. 31. pp. 23-24, 6. sz. feb. 7. pp. 23-24, 7. sz. feb. 14. p. 24 [22 rész; The Mutiny of the Elsinore, (n.) Macmillan, 1914]

Rögtön utána egy fantasztikus regény:

Bennett, Arnold: A kísértet, Érdekes Ujság 1924, 8. sz. feb. 21. pp. 23-24, 9. sz. feb. 28. pp. 23-24, 10. sz. már. 6. pp. 23-24, 11. sz. már. 13. pp. 23-24, 12. sz. már. 20. pp. 23-24, 13. sz. már. 27. pp. 23-24, 14. sz. ápr. 3. pp. 23-24, 15. sz. ápr. 10. p. 23, 16. sz. ápr. 18. pp. 39-40, 17. sz. ápr. 25. pp. [21-24], 18. sz.[5] pp. [21-22], 19. sz. pp. 23-24, 20. sz. pp. 23-24 , 21. sz. pp. 23-24, 22. sz. pp. 23-24, 23. sz. pp. 23-24, 24. sz. pp. 23-24, 25. sz. jún. 26. pp. 23-24, 26. sz. júl. 3. p. 24 [19 rész; The Ghost: A Fantasia on Modern Times, (n.) Chatto & Windus, 1907]

Beatrice Harraden visszavisz a 19. századba:

Harraden, Beatrice: Szerelem és barátság, Érdekes Ujság 1925, 15. sz. ápr. 10. pp. 24-25, 16. sz. ápr. 17. pp. 24-25, 17. sz. ápr. 24. pp. 24-25, 18. sz. máj. 1. pp. 24-25, 19. sz. máj. 8. pp. 24-25, 20. sz. máj. 15. pp. 24-25, 21. sz. máj. 22. pp. 23-25 [7 rész; Hilda Strafford: A Californian Story, (n.) Blackwood’s Edinburgh Magazine Apr, May 1896]

Az utolsó regényt már nem sikerült befejezni, az október 8-i számmal megszűnt az Érdekes Ujság:

Griffiths, Arthur: A római express rejtélye, ford. Vécsey Leo, Érdekes Ujság 1925, 32, sz, aug. 6. pp. 91-95, 33. sz. aug. 13. pp. 92-95, 34. sz. aug. 20. pp. 91-95, 35. sz. aug. 27. pp. 90-95, 36. sz. szep. 3. pp. 90-95, 37. sz. szep. 10. pp. 89-95, 38. sz. szep. 17. pp. 89-96, 39. sz. szep. 24. pp. 87-95, 40. sz. okt. 1. pp. 86-95, 41. sz. okt. 8. pp. 87-95 [10 rész, félbeszakadt; The Rome Express, (n.) 1907]

Folytatása következik…



[1] A mikrofilmből hiányzott itt egy pár oldal, az oldalszámokat csak megtippeltem.

[2] Remélhetőleg a későbbiekben írok majd róla.

[3] Itt ugrott a dátum, innentől megint hetente.

[4] Ezek az oldalak hiányoztak a mikrofilmen.

[5] A 18-24. számoknál nincs dátum.

Címkék: ,

2011. szeptember 4., vasárnap

Tévesen megadott szerzők

Régi folyóiratok és könyvek időnként szerző nélkül közölnek elbeszéléseket. Ekkor aránylag egyszerű az azonosítás, csak meg kell találni, ki írta a történetet. Van azonban egy sokkal rosszabb eset, amikor valamilyen oknál fogva téves szerzőt tüntetnek fel. Az előző posztban erre gyanakodtam egy állítólagos Poe novella kapcsán, és ez egyre valószínűbbnek is tűnik.

Hang Ferenc az Érdekes novella-gyűjtemény az angol, francia és német irodalom jelesebb műveiből második kötetében közölt egy elbeszélést „Egy rendőr emlékirataiból” címmel, szerzőként pedig az idősebb Alexandre Dumas-t adta meg.[1] Hosszas kínlódás után rájöttem, hogy az elbeszélést nem Dumas írta. A szerző egy bizonyos William Russell,[2] a történet először név nélkül jelent meg,[3] majd a főhős – ’Waters’ – neve alatt adták ki könyvként.[4]

Van több más, hasonló eset. A Vasárnapi Ujság 1867-ben közölte Dickens egy elbeszélését, „A kölni tesvérek”-et.[5] 1871-ben pedig egy Wilkie Collins novella jelent meg „Ablakomból”[6] címmel. Mindkét esetben rossz a megadott szerző. Az első elbeszélést Charles Hamilton Aide írta, a másodikat pedig Harriet Parr. Az eredetik Dickens magazinjaiban jelentek meg,[7] Dickens szerkesztési elvei alapján névtelenül.[8] Tovább rontotta a helyzetet, hogy a Tauchnitz könyvtárban is megjelent Wilkie Collinsnak tulajdonítva az „Ablakomból”.[9] Ugyanakkor Harriet Parr is kiadta sajátjaként,[10] és a Household Words számlái is azt bizonyítják, hogy Parr volt a szerző.[11] A Tauchnitz ugyanakkor helyesen, Hamilton Aide Morals and Mysteries c. kötetében adta ki „A kölni testvérek”-et.[12]

De a téves szerző feltüntetése nem korlátozódik a 19. századra. Az Érdekes Ujság 1921-ben folytatásokban közölte Jean Futrelle „A színfal mögött” c. regényét.[13] Itt a helyzet rosszabb, mert Jean Futrelle nevű szerzőt nem lehet találni. A regényt Robert Frederick Foster írta,[14] a kitalált név esetleg Jacques Futrelle ismertségét próbálta kihasználni.

Ezek után valószínűnek tűnik, hogy a Hang Ferenc által fordított és Poe-nak tulajdonított elbeszélést[15] valójában nem Poe írta – így nem meglepő, hogy a Poe összesben sem találom.



[1] id. Dumas Sándor: „Egy rendőr emlékirataiból”, in Érdekes novella-gyűjtemény az angol, francia és német irodalom jelesebb műveiből. Fordította Hang Ferenc. Második Kötet. Pest, 1862, pp. 5–36.

[2] Lásd Martin A. Kayman: „The short story from Poe to Chesterton”, in The Cambridge Companion to Crime Fiction. Szerk. Martin Priestman. Cambridge, 2003, pp. 41–58.

[3] „Recollections of a Police-Officer”, Chambers’s Edinburgh Journal 1849, július 28, pp. 55–59.

[4] Waters: Recollections of a Policeman, New York: Cornish, Lamport & Co., 1852.

[5] „A kölni testvérek”, Vasárnapi Ujság 1867, április 21, pp. 186–187, április 28, pp. 198–199, ford. K–i.

[6] „Ablakomból”, Vasárnapi Ujság 1871 július 23, pp. 378–379, július 30, pp. 390–391, ford. –á–r–.

[7] „The Two Sisters of Cologne”, All the Year Round, 1867, január 19, pp. 90–96 és „My Window”, Household Words 1857, augusztus 15, pp. 150–154.

[8] Anne Lohrli: Household Words. A Weekly Journal 1850–1859 Conducted by Charles Dickens. Toronto, 1973.

[9] Wilkie Collins: „My Window”, The Dead Secret and Other Tales. Volume II. Leipzig: Bernhard Tauchnitz, 1857, pp. 299–312.

[10] Holme Lee: „A Sketch from My Window”, in The Wortlebank Diary, and Some Old Stories from Kathie Brande’s Portfolio. Vol. III. London: Smith, Elder and Co., 1860, pp. 5–26. Harriet Parr használta a Holme Lee álnevet.

[11] Lohrli, id. mű, p. 169.

[12] Charles Hamilton Aide: „The Two Sisters of Cologne”, in Morals and Mysteries, Leipzig: Bernhard Tauchnitz, 1872, pp. 293–319.

[13] „A színfal mögött”, Érdekes Ujság 1921, április 14, pp. 17-20, április 21, pp. 17-20, április 28, pp. 17-20, május 5, pp. 18-20, május 12, pp. 18-20, május 19, pp. 18-20, május 26, pp. 18-20, június 2, pp. 18-20, június 9, pp. 18-20, június 16, pp. 19-20, június 23, pp. 19-20.

[14] Robert Frederick Foster: Cab No. 44, New York: Frederick A. Stokes, 1910.

[15] „A Kém”, in Érdekes novella-gyűjtemény az angol, francia és német irodalom jelesebb műveiből. Fordította Hang Ferenc. Harmadik Kötet. Kalocsa, 1862, pp. 5–68.

Címkék: , , ,

2011. szeptember 2., péntek

Poe vagy nem Poe

John Babington Williams detektívtörténete[1] kapcsán felmerült, vajon ez-e a legkorábbi magyarul megjelent ilyen elbeszélés. Nyilván Poe volt a jelölt a korábbi előfordulásra, és valóban, Dupin nyomozásairól már 1862-ben olvashatott az érdeklődő közönség. Noha megjelent egy bibliográfia a magyarra fordított Poe művekről,[2] talán nem érdektelen néhány korai kötetet szemügyre venni.
Hang Ferenc fordításaiban jelentek meg eleinte fordítások. Ennek nem mindenki örült, a Figyelőben például ezt olvashatjuk:
„Ócska vidéki kölcsönkönyvtárakból még mindig Hang Ferenc borzalmas fordításában olvassák törekvő ifjú vidékiek…”[3]
Tekintsünk most el a fordítások milyenségétől, és nézzük, mit fordított. Vadon Lehel említett bibliográfiája szerint először ezek először folyóiratokban jelentek meg – az első 1861-ben –, csak utána könyvként. Az első könyv
Poe Edgár érdekesb novelláiból. Fordította Hang Ferenc. Pest, 1862. Lauffer és Stolp bizománya. 277pp.
1 * A légyott [The Assignation, (ss) Southern Literary Messenger Jul 1835] (nem teljes)
19 * Utazás az alvilágra [The Premature Burial, (ss) Dollar Newspaper Jul 31 1844] (nem teljes)
47 * A fekete macska [The Black Cat, (ss) Philadelphia United States Saturday Post Aug 19 1843]
65 * A kétalakú [William Wilson, (nv) The Gift: a Christmas and New Year’s Present for 1840, 1839] (nem teljes és pontos)
117 * A rejtély [The Murders in the Rue Morgue, (nv) Graham’s Lady’s and Gentleman’s Magazine Apr 1841]
185 * A ravasz rókák [The Purloined Letter, (nv) The Gift: a Christmas and New Year’s Present for 1845, 1844]
219 * Szerelem az első pillantásra [The Spectacles, (ss) Dollar Newspaper Mar 27 1844] (egész furcsa fordítás)
241 * Az Usher ház megsemmisülése [The Fall of the House of Usher, (ss) Burton’s Gentlemen’s Magazine Sep 1839]
A Figyelő bíráló szavai nem alaptalanok, csak ránézésre is komoly problémák vannak ezekkel a fordításokkal. Mint látszik, több esetben is pontatlan és hiányos a fordítás. Viszont választ kapunk az első mondatban feltett kérdésre: nem Williams detektíve az első, Dupin már korábban megjelent magyarul.
Hosszabb szünet után jelentkezett ismét Poe-könyvvel Hang Ferenc.
Utazás a Holdba. Pfaal Hans csodálatos kalandjai Poe Edgártól. Fordította Hang Ferenc. Budapest, 1877. Tettey Andor és Társa. 87pp.
5-87 * Utazás a Holdba [Hans Phaall – a Tale,[4] (ss) Southern Literary Messenger Jun 1835]
Egy évvel később újabb válogatást adott ki Hang:
Csodálatos történetek Poe Edgártól. Fordította Hang Ferenc. Budapest, 1878. Zilahy Sámuel. 161pp.
5 * Poe Edgár
29 * A titok [“Thou Art the Man”, (nv) Godey’s Lady’s Book Nov 1844]
61 * A katakombák sírja [The Cask of Amontillado, (ss) Godey’s Lady’s Book Nov 1846]
77 * A vádló szív [The Tell-Tale Heart, (ss) Pioneer Jan 1843]
90 * Morella [Morella, (ss) Southern Literary Messenger Apr 1835]
102 * A hosszas alakú láda [The Oblong Box, (ss) Godey’s Lady’s Book Sep 1844]
127 * Az udvari bolond [Hop-Frog, (ss) The Flag of Our Union Mar 17 1849]
147 * Egy héten három vasárnap [Three Sundays in a Week, (ss) The Saturday Evening Post Nov 27 1841]
Itt más kevesebb probléma merült fel. Annál több van viszont egy 1862-ben, szintén Hang által publikált antológiában megjelent elbeszéléssel. Érdekes novella-gyűjtemány az angol, francia és német irodalom jelesebb műveiből címen adott ki három kötetben fordításokat, köztük egyet, amelyet Poe-nak tulajdonított.
Érdekes novella-gyűjtemény az angol, francia és német irodalom jelesebb műveiből. Fordította Hang Ferenc. Első Kötet. Pest, 1862. Lauffer és Stolp bizománya. 171pp.
1 * Anna * Anon.[5]
27 * Az Abánói fürdő * Émile Souvestre[6]
69 * A Vadász menyasszonya * Elise Polko
119 * A halvány ifjú * Émile Souvestre
149 * Egy Amáti * Elise Polko
Érdekes novella-gyűjtemény az angol, francia és német irodalom jelesebb műveiből. Fordította Hang Ferenc. Második Kötet. Pest, 1862. Lauffer és Stolp bizománya. 179pp.
5 * Egy rendőr emlékirataiból * Alexandre Dumas, père
37 * Tudomány és szerelem * Anon.
64 * Virginia * Anon.
90 * Az ezüst szelence * Alexandre Dumas, fils
Érdekes novella-gyűjtemény az angol, francia és német irodalom jelesebb műveiből. Fordította Hang Ferenc. Harmadik Kötet. Kalocsán, 1862. A fordító tulajdona. 195pp.
5 * A Kém * Edgar Allan Poe
69 * A pártfogolt * Amable Tastu
92 * A mit nem tudunk * Alexandre Dumas, fils
A harmadik kötetben jelent az állítólagos Poe elbeszélés. A baj az, hogy Poe-nak nincs ilyen, vagy akár csak hasonló műve. Se a Google maga, se a Google Books nem talál ilyet, a Poe összesemben[7] sincs alkalmasnak látszó történet. Így kezdődik:
„Spanyolország zárdáit Napoleon József király megszüntette és azon csudálatos gyorsaság, melyel [sic] a szerzetesek kámzsái, – mi azelőtt kivált igen gyakori volt, – eltüntek, a francia kormányban azon gondolatot ébreszté, hogy a kisértetes, s fanatikus spanyol papságot lassankint engedelmességre lehet birni. Ez esetre bizonyos volt, hogy a kevély nép is megszokja a francia uralmat.”[8]
Esetleg valaki ráismer, hogy ezt már olvasta angolul? Még egy ismeretlen eredetijű Poe elbeszélést találtam (nyilván lehet több is), ez 1883-ban jelent meg, és már nem kapcsolódik Hang Ferenchez.
Mulatságos történetek. Daudet, Eckstein, Habberton, Poe, Sienkiewicz, Turgenjeff, Mark Twain és mások víg beszélyei. Budapest. Révai testvérek kiadása. 1883.234pp.
1 * Kerekes Bandi élményeiből * Ernst Eckstein
17 * Egy pohár czukros víz * André Bellecombe
37 * Muzsikus Jankó * Henryk Sienkiewicz
53 * A kapitoliumi Venus története * Mark Twain [The Capitoline Venus]
67 * A gyorsvonaton * Edgar Allan Poe[9]
83 * Különczök * Ivan Turgenyev
127 * A Bottle-Flat-i iskolamester * John Habberton [The Schoolteacher at Bottle Flat]
151 * A ranógyilkos. Úti kaland * Anon.
167 * Az új szív * Alphonse Baudouin
179 * Az én első frakkom * Alphonse Daudet
197 * Az arany karperecz. Toledói legenda * Anon. (spanyolból)
213 * A szemüveg * Balduin Groller
A Poe-nak tulajdonított történet egy gyorsvonaton játszódik, az elbeszélő egy őrült gyilkossal van egy fülkében. Őszintén szólva nem egy tipikus mulatságos történet...[10] Így kezdődik, hátha valaki felismeri:
„–Elhinné rólam, hogy én őrült vagyok?
Gondolataim épen a messze távolban szárnyaltak, midőn e szavak érintették fülemet…”[11]
Visszatérve Vadon Lehel bibliográfiájához, az első folyóiratban megjelent fordítások a következők 1870-ig:
  • Egy héten három vasárnap [Three Sundays in a Week], ford. Kun Pál, Délibáb 1856, 28. szám.
  • Az első látásra gyúlt szerelem,[12] Hölgyfutár 1856, 226–228 szám.
  • A kém, ford. Hang Ferenc, Nefelejts 1861, 32–37 szám.
  • Utazás az alvilágra,[13] ford. Hang Ferenc, Divatcsarnok 1862, 1–2 szám.
  • A halott mint vádló!,[14] Képes Világ 1866, pp. 789–791
  • A fekete macska [The Black Cat], Képes Világ 1868, pp. 1063–1064, 1066–1068
Ha sikerül az ismeretlen címek közül bármelyiket is azonosítani, akkor visszatérek Poe-hoz.


[1] „A fekete fátyol alatt”, Koszorú 4, 421–423, 445–448, 1864.
[2] Vadon Lehel: Edgar Allan Poe: A Hungarian Bibliography. Eger, 2004.
[3] e.a.: „Uj Poe-fordítások”, Figyelő 1, 205–208, 1905. „e.a.” feltehetően Elek Artúr.
[4] Ez az eredeti cím, a jobban ismert „The Unparalleled Adventure of One Hans Pfaall” egy későbbi változat.
[5] A név nélkül megjelent novellák szerzőit egyelőre nem találom.
[6] A neveket átírtam most használatos alakjukba.
[7] Edgar Allan Poe: The Complete Tales and Poems of Edgar Allan Poe. Harmondsworth, 1984.
[8] „A Kém”, in Érdekes novella-gyűjtemény az angol, francia és német irodalom jelesebb műveiből. Harmadik Kötet. Kalocsa, 1862, p. 5.
[9] Egész pontosan „Poe Edgar Allan után.”
[10] Nyilván nem pontosan ugyanazt értették mulatságoson, mint mi.
[11] A gyorsvonaton, in Mulatságos történetek. Budapest, 1883, p. 67
[12] A Hang által adott címből kiindulva ez is a „Spectacles” lehet.
[13] Vadon ezt „A Descent Into the Maelstrom”-mel azonosította tévesen. Lásd fentebb.
[14] Egy újabb ismeretlen cím. A Képes Világot még nem láttam, lehet, hogy ránézésre fel lehetne ismerni az eredetit.

Címkék: , ,